• Időpontfoglalás
adásvételi szerződés ingatlan, ügyvédi díjak ingatlan adásvétel, új építésű lakás adásvételi szerződés, lakás adásvétel ügyvédi díj, adásvételi szerződés lakásadásvételi szerződés ingatlan, ügyvédi díjak ingatlan adásvétel, új építésű lakás adásvételi szerződés, lakás adásvétel ügyvédi díj, adásvételi szerződés lakásadásvételi szerződés ingatlan, ügyvédi díjak ingatlan adásvétel, új építésű lakás adásvételi szerződés, lakás adásvétel ügyvédi díj, adásvételi szerződés lakásadásvételi szerződés ingatlan, ügyvédi díjak ingatlan adásvétel, új építésű lakás adásvételi szerződés, lakás adásvétel ügyvédi díj, adásvételi szerződés lakás
  • KEZDŐLAP
  • BEMUTATKOZÁS
  • SZAKTERÜLETEK
    • INGATLANJOG
    • GAZDASÁGI JOG
    • ÖRÖKLÉSI JOG
    • KÖVETELÉSKEZELÉS
  • BLOG
  • KAPCSOLAT

Mikor és hogyan támadható meg egy végrendelet?

2026.06.16.

Sokan úgy gondolják, hogy egy végrendelet automatikusan érvényes, ha azt az örökhagyó elkészítette. A gyakorlatban azonban előfordulhatnak olyan körülmények, amelyek miatt a végrendelet vagy annak egyes rendelkezései vitathatóvá válnak. Ilyenkor lehetőség van a végrendelet megtámadására.

A Polgári Törvénykönyv szerint a végrendelet érvénytelenségét vagy hatálytalanságát nem állapítja meg automatikusan a bíróság. Ehhez az szükséges, hogy egy érdekelt személy kifejezetten megtámadja a végrendeletet, és megjelölje, hogy milyen okból tartja azt érvénytelennek vagy hatálytalannak.

Erre elsősorban az jogosult, aki a végrendelet érvénytelensége esetén örökölne, vagy akit a végrendelet valamilyen kötelezettséggel terhel. A megtámadásra az örökhagyó halálától számított öt év áll rendelkezésre. Fontos tudni, hogy aki a hagyatéki eljárás során vagy azt követően elfogadja a végrendeletet és annak érvényességét elismeri, később már elveszítheti a megtámadás jogát.

A törvény szerint bizonyos végrendeleti feltételek eleve érvénytelenek lehetnek. Ilyenek például a jóerkölcsbe ütköző, értelmezhetetlen vagy teljesíthetetlen feltételek. Ezek azonban nem feltétlenül teszik érvénytelenné az egész végrendeletet, csupán az adott rendelkezést.

A bírói gyakorlatot összefoglaló PK 85. számú állásfoglalás szerint ahhoz, hogy egy irat végrendeletnek minősüljön, egyértelműen ki kell derülnie belőle, hogy az az örökhagyótól származik, és halála esetére szóló vagyoni rendelkezést tartalmaz. Ha ezek a feltételek hiányoznak, az okirat nem tekinthető végrendeletnek.

Az állásfoglalás arra is felhívja a figyelmet, hogy egy formai hiba önmagában nem jelenti azt, hogy a végrendelet „nem létezik”. Ilyen esetben a végrendelet ugyan létezik, de érvénytelen lehet. Az érvénytelenséget azonban a bíróság csak akkor vizsgálja, ha valamely érdekelt fél erre hivatkozik.

A végrendelet megtámadása tehát összetett jogi kérdés, amelynél nemcsak a törvényi szabályok, hanem a bírói gyakorlat is fontos szerepet játszik. Ezért vitás öröklési ügyekben érdemes szakember segítségét kérni, hogy az érintettek megfelelően érvényesíthessék jogaikat.

Ezt a honlapot Dr. Rövid Noémi a Pécsi Ügyvédi Kamarában bejegyzett egyéni ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak.

Készítette: HonlapCentrum | Adatkezelési tájékoztató

A jobb felhasználói élmény érdekében az oldalon cookie-kat használunk. Oldalunk használatával, Ön elfogadja a cookie-k használatát.