Cégek tartozásának soronkívüli behajtása?

Cégek tartozása esetén több lehetőség merül fel a követelés behajtásra: fizetési meghagyás kibocsátása, peres eljárás kezdeményezése, végrehajtási záradékkal ellátott közjegyzői okirat vagy felszámolási eljárás indítása. De vajon melyik a leggyorsabb módja a követelésünk megtérülésére?

Az első három esetben a jogerős és végrehajtható határozat alapján végrehajtási eljárást kell indítani, melynek keretében – az adós vagyonának és a végrehajtási kérelmünk sorrendjének függvényben – több hónap, de inkább több év alatt kerül behajtásra a követelésünk, vagy annak egy része. A jogerős és végrehajtható határozat megléte mind a fizetési meghagyás, vagy annak perré történő átfordulása esetén akár több év is lehet, mert a peres eljárásban a feleknek bizonyítási eljárás keretében kell igazoljuk állításaikat. A végrehajtási eljárás költségét a kérelmező előlegezi, mely áll a követelés 1%-ának megfelelő eljárási illetékből, a végrehajtó munkadíjának, készkiadásának előlegéből és a Magyar Végrehajtási Kamara átalányából.

Ezzel szemben a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmünket nem kell szükségszerűen jogerős és végrehajtható okirattal alátámasztani. Lehetőségünk van – szigorú formai és tartalmi szabályoknak megfelelő – fizetési felszólítás alapján a követelést gyorsítottan behajtani.

Az egyik ilyen korlát, hogy csak 1.000.000 Ft feletti követelés esetén tudunk felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmet előterjeszteni, továbbá a tartozásnak a számla esedékességétől számított 20 napon túli, nem vitatott vagy elismert tartozásnak kell lennie.

A felszámolási eljárás költségét szintén a kérelmező előlegezi, mely áll 80.000 Ft eljárási illetékből, 25.000 Ft közzétételi díjból, és az ügyvédi megbízási díjból. A jogi képviselet az eljárást kezdeményező fél oldalán a felszámolási eljárásban kötelező.

A felszámolási kérelem beérkezését követően a bíróság 45 nap haladékot ad a hitelező kérelmére, melynek eredménytelensége esetén elrendelik a cég felszámolását, majd az eljárás végén a jogutód nélküli megszűnését. A cégek a felszámolási eljárás elkerülése érdekében vagy 45 nap alatt kifizetik a tartozást és az eljárás, illetve a hitelező költségeit, vagy a felek részletfizetési megállapodást kötnek a felszámolási eljárás 3 hónapos szünetelése mellett. Az adós még a felszámolást elrendelő végzés meghozatala után is, annak jogerőre emelkedésig tud teljesíteni a felszámolási eljárás megszüntetése érdekében.

Látható, hogy a felszámolási eljárás jogerős elrendelése előtt, a hitelezőnek és az adósnak is lehetősége nyílik a követelések rövid időn belüli rendezésére, ezzel felgyorsítva a kintlévőségek behajtását.

A Csődtörvény fent ismertetett szabályait módosíthatják az adott ügyben alkalmazandó egyéb szabályok, jogvesztő határidők, így mindenképp tanácsolt a konkrét ügyre vonatkozó szakmai tanácsadást igénybe venni.