Mit jelent a kötelesrész az öröklésben?
Többen úgy gondolják, hogy végrendelettel bárki teljesen szabadon rendelkezhet a vagyonáról. A magyar öröklési jog azonban bizonyos közeli hozzátartozók számára akkor is biztosít egy minimális örökrészt, ha az örökhagyó a végrendeletében másként rendelkezett. Ezt nevezi a törvény kötelesrésznek.
Kötelesrészre az örökhagyó leszármazója – például gyermeke vagy unokája –, házastársa és bizonyos esetekben a szülője jogosult, amennyiben az örökhagyó törvényes örököse lenne. A kötelesrész célja, hogy a legközelebbi családtagok ne maradjanak teljesen örökség nélkül.
A kötelesrész azonban nem azonos a törvényes örökrésszel. A jogosultat annak az örökrésznek csupán egyharmada illeti meg, amelyet végrendelet hiányában örökölne. Ha például valaki törvényes örökösként 9 millió forintra lenne jogosult, kötelesrész címén 3 millió forintot követelhet.
A kötelesrész alapjának meghatározásakor nemcsak a hagyatékban maradt vagyon számít. Figyelembe kell venni az örökhagyó által életében adott jelentősebb ingyenes ajándékokat is. Ennek az a célja, hogy az örökhagyó ne tudja teljesen kiüresíteni a hagyatékot azzal, hogy még életében elajándékozza vagyonát. Ugyanakkor a tíz évnél régebben adott ajándékokat, a szokásos értékű ajándékokat vagy a hozzátartozók részére nyújtott szokásos tartást a törvény nem számítja bele a kötelesrész alapjába.
Nem mindenki jogosult azonban kötelesrészre. Az örökhagyó végrendeletében kitagadhatja a hozzátartozóját, ha arra törvényes ok áll fenn. Ilyen lehet például, ha a jogosult súlyos bűncselekményt követett el az örökhagyó sérelmére, nem nyújtott segítséget rászorultság esetén, súlyosan megszegte tartási kötelezettségét vagy durván hálátlan magatartást tanúsított. A kitagadás csak akkor érvényes, ha a végrendelet konkrétan megjelöli annak okát.
A kötelesrész iránti igényt az örökhagyó halálától számított öt éven belül lehet érvényesíteni. A jogosult elsősorban a hagyatékból részesülő örökösökkel szemben léphet fel. Ha a hagyaték nem elegendő, bizonyos esetekben azokkal szemben is követelést támaszthat, akik az örökhagyótól a halálát megelőző tíz évben jelentős ajándékot kaptak.
A kötelesrészt főszabály szerint pénzben kell kiadni, de kivételes esetekben a bíróság vagy az örökhagyó rendelkezése alapján természetben is teljesíthető. A kötelesrész intézménye így egyensúlyt teremt az örökhagyó végrendelkezési szabadsága és a közeli hozzátartozók védelme között.